Egy újszülött fotózás számomra mindig különleges. A baba ezen életszakaszában többnyire én megyek a családhoz. Valami egészen különleges van ebben. Sokszor kapom a kérdést, hogy miért szeretek házhoz menni újszülött fotózás alkalmával. Mert nem kell nektek készülni, csomagolni, autózni és időre érkezni. Valljuk be, hogy ez nem kevés stresszel jár az első napokban, hetekben.
A baba ott van, ahol a legnagyobb biztonságba érzi magát. A család a saját ritmusában lehet: ha szünet kell megállok, ha etetni kell megvárom. Nincs sietség, csak figyelem és türelem.
Az édesanya, Luca a második baba, Bence fotózására hívott. Évek óta járnak hozzám, ismerjük egymást, bízunk egymásban. Oli, a nagytest 5 éves, minden évben találkozom vele több alkalommal. Ritka és megható látni, hogy nem féltékeny, hanem büszke és kiváncsi, segíteni akar.
Oli is része volt a fotózásnak, bár néha elkalandozott a figyelme, de végig velünk maradt. Ezek azok a pillanatok amiket nem lehet megrendezni. Csak jelen kell lenni.
Amikor megérkeztem, frissen sült pogácsa és kuglóf illata lengte be a házat. Luca anyukája készítette, ezzel vártak engem. Ezek az apró kedvességek, amik számítanak, ami szívből jön. Ez a család lojális, nyitott és szeretettel teli. Hiszem, hogy ez az érték - a figyelem, a kapcsolódás és az egymás iránti tisztelet - az, ami előre visz. A fotózásban és az életben is.
De lássuk Bence és Oli új sorozatát 🙂
